2016. augusztus 1., hétfő

Fényvédelem kisokos I. - Az elmélet

Mostanában a csapból is az folyik, hogy milyen magas az UV sugárzás és hogy mennyire fontos a fényvédelem, ennek ellenére úgy érzem, hogy sok zavar van az emberekben azzal kapcsolatban, hogy mit is jelent a fényvédelem és hogyan kell ezt a tudást a gyakorlatba átültetni, vagyis, hogyan kell megfelelően védeni magunkat a nap ellen.

Szerintem a legjobb hozzáállás, ha "tiszteljük" a Napot. Nem kell rettegni tőle, de nem is szabad vakmerően, egyszerűen figyelmen kívül hagyni a káros hatásait.

UVB és UVA sugárzás hatásai. Mi a különbség?

Az UVB sugaraknak azonnali hatása van a bőrünkre, ugyanis ezek okozzák a kipirososodással, irritációval járó napégés tüneteit. Tehát egyből tudjuk, ha baj van, a bőrünk azonnal jelez nekünk. A napégés hosszú távú károkat okoz a bőrben, így mindenképpen kerülendő. Sokszoros leégéssel növeljük a bőrrák kialakulásának kockázatát, ugyanis a laphámrák kialakulásáért az UVB sugarak felelősek. Ez a daganat általában lassan, akár évek alatt alakul ki.

A gyermekkorban elszenvedett napégés sokkal ártalmasabb, mint a felnőttkori, így sokszorosára emelkedik a bőrrák kialakulásának kockázata!

Az UVA sugarakat sokszor nevezik lassú, láthatatlan, gyilkosnak is, hiszen annak ellenére, hogy ugyanúgy érnek minket ezek a sugarak, azonnali látható károkat nem okoznak. Az is bizonyított, hogy ezek a sugarak még a nappal érintkezést követően hosszú órákon keresztül is "dolgoznak" a bőrben, tehát a hatása nem múlik el azonnal, ha bevonultunk a sötét szobába. Ezek a sugarak a bőr mélyebb rétegeibe is képesek behatolni. A másik érdekesség, hogy míg az UVB sugarakat nagyrészt képes megszűrni az üveg, addig az UVA sugarakat teljes mértékben átereszti. (lásd: Dr. Leslie Baumann Cosmetic Deramtology c. könyve)
A napsugárzásnak kitett bőrben csökken a kollagéntermelés, ezáltal csökken a bőr rugalmassága. Az UVA sugarak felelősek leginkább a bőröregedésért, a pigmentációért (barna foltok), de a legsúlyosabb a melanoma. A melanoma kezdetben csak a bőr felső rétegeit támadja meg, de nagyon gyorsan terjed és hamar bekerül a véráramba és áttétet okoz, emiatt nagyon veszélyes.

Nincs olyan, hogy egészséges barnulás! 

Kutatásokkal bizonyított és az Egészségügyi Világszervezet által is jóváhagyott tény, hogy a napsugárzásnak karcinogén (rákkeltő) hatása van. A barnulás a DNS károsodás egyértelmű jele. Ez az eredménye a napsugárzás hatására létrejövő kémiai reakciónak, ahogy a testünk megpróbál  (de nem sikerül neki) védekezni az UV sugárzás ellen. Emiatt teljesen félrevezető, hogy ha egy naptejre az van írva, hogy mellette egészségesen lehet barnulni.

A bőröregedés legalább 80%-ért a napsugárzés felelős!

Nincs olyan, hogy hozzászoktatás, ugyanis a fokozatosan "naphoz szoktatott" bőr lebarnul, ergo így védekezne az UV sugárzás ellen, de ez sajnos nem sikerül. Az egy dolog, hogy nem égsz le, attól még károsodás jön létre, legfeljebb nem olyan mértékű és nem olyan súlyos.

Mit jelent az SPF érték? 

Az SPF érték (Sun Protection Factor) csak az UVB sugárzás kiszűréséhez kapcsolódik és tulajdonképpen iránymutatást ad, hogy mekkora védelmet ad az ezzel ellátott termék. 

Az SPF 15  a napsugarak 93.3 %-át szűri ki,
az SPF 30 a napsugarak  96.6 %-át szűri ki,
az SPF 50  a napsugarak 98%-át szűri ki.

Láthatjátok, hogy az SPF 30 és az SPF 50 között csupán 1,4% különbség van, egyáltalán nem olyan számottevő, mint ahogy elsőre gondolnánk. Ezért is van az, hogy az EU-ban nem lehet SPF50+ értéknél magasabb fényvédőt forgalomba hozni, mert félrevezető lenne. Tévesen gondolnánk azt, hogy egy SPF 100-as fényvédő kétszer olyan hatékony, mint az 50-es, miközben kb. csupán 1% különbséget jelent.

Az UVA sugárzás védelem meghatározására a PPD (Persistant Pigment Darkening) értéket alakították ki, azonban ez már elavult, így sajnos ritkán használják. (De a patikai márkáknál még gyakori, hogy feltüntetik: pl. La Roche-Posay). A Távol-Keleten létrehozták a PA++++ jelölést, ami ugyanúgy az UVA elleni védelemre utal a +-ok számától függő mértékben.

A riogatásokkal ellentétben az EU-ban kizárólag széles spektrumú védelmet adó termékeket lehet forgalomba hozni, tehát a kapható összes fényvédő termék mind az UVB, mind az UVA sugarak ellen is védelmet ad. Sőt, Európában kötelező betartani, hogy az SPF érték legalább harmada a PPD érték, de ezt általában jóval meg szokták haladni.

Összetevők

Abban a szerencsés helyzetben vagyunk itt Európában, hogy 28 aktív fényvédő összetevőt is elfogadtak, melyeknek itt tudtok utánanézni. Az USA-ban ugyanis ez az érték csak 16, amiből csak 8, amit használnak, mert a többi elavult...

Kémiai fényvédők

Ezek a fényvédő összetevők képesek elnyelni az UV sugarakat, és ezáltal hatástalanítani őket. Hatásuk nem azonnali, legalább 15 perccel (de inkább 30 perccel) azelőtt alkalmazni kell őket, mielőtt a napra mennénk. Mindig kombinálják őket, ugyanis a fény hatására egy idő után hatástalanodnak illetve önmagukban nem nyújtanak széles spektrumú védelmet. Ilyenek pl. avobenzone, oxybenzone vagy a legkorszerűbbek triazine (tinosorb) és triazone... stb.

Fizikai (ásványi) fényvédők

Úgy működnek, mint egy pajzs a bőr felszínén, ugyanis képesek visszaverni az napsugarakat ezáltal védik meg a káros UV sugárzástól a bőrt. Érzékeny bőrűeknek leginkább ezek ajánlottak, mert kevésbé okoznak irritációt. Jelenleg kettő ilyen összetevőt használnak a termékekben: cink oxid és titanium dioxid. Mindkettő önmagában is széles spekrumú védelmet ad.

A legkorszerűbb összetevők a teljesség igénye nélkül:

  • Bis-ethylhexyloxyphenol methoxyphenyl triazine (TINOSORB S) -  széles spektrumú
  • Methylene Bis-Benzotriazolyl Tetramethylbutylphenol (TINOSORB M) - széles spektrumú
  • Tris-Biphenyl Triazine (TINOSORB A2B) - széles spektrumú
  • Ethylhexyl triazone - UVB védelem
  • Diethylhexyl butamido triazone - UVB és UVA1 védelem

A következő részben inkább gyakorlati szempontból közelítem meg a témát, hogyan is kell választani, alkalmazni a fényvédőket. Illetve egy következő részben szó lesz az általam használt termékekről is.



0 megjegyzés :

Megjegyzés küldése