2016. augusztus 14., vasárnap

Fényvédő termékek - Mit használtam idén nyáron?

Azokról a termékekről beszélek ebben a videóban, amiket idén nyáron kipróbáltam. Ha többet szeretnél tudni a fényvédelemről, akkor olvass tovább az előző cikkekben, amikben minden fontos dolgot leírok: ITT és ITT.


Említett termékek:

Annemarie Börlind Sun Care Naptej SPF30
Garnier Ambre Solaire UV Sport napvédő spray SPF30
Bioderma Photoderm LEB Napallergia elleni spray SPF30
Clarins Sun Wrinkle Control krém arcra SPF30
Neostrata Sheer Physical Protection SPF50  http://goo.gl/ggk3df
Paula's Choice Resist Super-Light SPF30  http://goo.gl/qb3M5F

2016. augusztus 4., csütörtök

Fényvédelem kisokos II. - A gyakorlat



Az előző cikkemben írtam a túlzott napozás követlezményeiről, és az elméleti tudnivalókról. Ez mind szép és jó, de mi a helyzet a gyakorlattal? Milyen magas SPF értéket érdemes használni? Mennyit kell használni? Mennyi ideig véd a fényvédő? Ezekre próbálok most ebben a cikkben választ adni.

Milyen SPF értéket válasszak?

Nyilván ez attól függ, hogy mik a körülmények. Tél van vagy nyár, egész nap a szabadban tartózkodsz, esetleg vízparton is leszel vagy csak a munkahelyedig mész, este pedig haza... Alapvetően elmondható, hogy SPF 15 értéknél alacsonyabbat nem érdemes választani semmilyen körülmények között, nyárra pl. biztosan nem lesz elég ez sem. Ezért legjobb, ha inkább a min. SPF25-öt célozzuk meg.

Azonban azt az elvet sem a legjobb követni, hogy a lehető legmagasabb értéket válasszuk egész évre. Ugyanis az SPF30 és 50 értéknél a védelem mértéke csak 1-2%-ot változik, míg a bennük lévő fényvédő összetevők mennyisége jóval magasabb amiatt, hogy el tudják érni a magasabb védelmet. Ha egész évben SPF 50-el "terheljük" a bőrünket, akkor sajnos sokkal könnyebben előfordulhat irritáció. Tehát kisebb SPF = kisebb lehetőség az irritációra. Ez ugyan leginkább a kémiai fényvédőre vonatkozik, hiszen a fizikai sokkal gyengédebb. Az alacsonyabb fényvédő értéket egyébként a nagyobb mennyiséggel jól lehet egyensúlyozni.

Azt is érdemes megemlíteni, hogy sokszor az SPF50 értékű fényvédő hamisan kelti azt az érzetet, hogy nagyobb biztonságban vagyunk mellette. Emiatt esetleg kevesebbet kenünk magunkra, vagy nem kenjünk újra megfelelő időközönként. Összességében, valamikor jobb egy SPF30 fényvédőt venni és a megfelelő mennyiséggel a megfelelő időközönként újrakenni.

Mennyi fényvédőt használjak?

Az szakirodalom (Dr. Leslie Baumann: Cosmetic Dermatology c. könyve) azt ajánlja, hogy legalább 2 mg/cm2 mennyiséget applikáljunk a testünkre, ugyanis erre a mennyiségre optimalizálják a laborokban a fényvédő elvi (flakonon feltüntetett) védelmét.  Ez a gyakorlatban annyit tesz, hogy ha tetőtől talpig bekenünk egy felnőtt embert, akkor 30 ml-t kellene felhasználnunk. Ezt az arányt figyelembe véve az arcunkra 1.2 g / 1.2 ml-t (a termék sűrűségétől változhat, de megközeletílőkeg ennyi) kell(ene) használnunk, ami kb. negyed teáskanál. Nyilván ennél a mennyiség meghatározásánál is sokat számít a termék állaga. 

Ez rengeteg és biztos vagyok benne, hogy ennyit senki sem használ. Így, ha már ezzel tisztában vagyunk, akkor a legjobb, amit tehetünk, hogy a lehető legtöbb termék felvitelére törekszünk. Ebből kiindulva önmagában egy BB krém vagy egy alapozó soha nem ad megfelelő védelmet, hiszen nagyon keveset viszünk fel belőlük, a púderekre ez fokozottan igaz. Ezekkel maximum növelhetjük a már felvitt fényvédőnk hatékonyságát.

Sokszor hallottam már azt, hogy "de hiszen én bekentem magam, mégis leégtem... biztos rossz volt a naptejem". Ez a kijelentés önmagában biztosan nem állja meg a helyét. A leggyakoribb probléma a mennyiséggel szokott lenni, az újra nem kenéssel illetve azzal, hogy sokszor nem számolunk az izzadással, ami ugyanúgy hatástalanítja a fényvédőnket vagy az, hogy sokáig pancsoltunk, miközben nem hogy nem kentük újra, de még csak vízálló sem volt a fényvédőnk.

Milyen gyakran kell újrakenni?

Alapvetően 2-3 óránként, de ez is teljesen egyéni. Attól is függ melyik napszakban vagyunk inkább kinn, ha a déli órákhoz közel, akkor nyilván legalább ilyen gyakran. Olyan szempontból azonban nem nagyon van különbség, hogy ezt az időt strandon fekve vagy kirándulással akár a városban folyamatos kinti rohangálással töltjük.

Ha a vízbe megyünk, akkor is be kell ugyanúgy kenni magunkat előtte is, ugyanis  a víz nem jelent egyáltalán semmilyen védelmet a napsugárzás ellen, sőt ez a közeg inkább felerősíti azt.   Ebben az esetben még gyakrabban kell újrakenni a terméket. Sőt ilyenkor érdemes vízállót használni.
Kétféle elnevezés van ezekre hivatalosan: az egyik a vízálló (water resistant) és a nagyon vízálló (very water resistant). A vízálló naptej hivatalosan kb. 40 percig véd vízben, míg a nagyon vízálló 80 percig. Ez is nyilván egy iránymutatás, ha gyakrabban kenjük magunkat, abból nem lehet gond.

Természetesen ezek iránymutató számok és nem kell folyton az óránkat figyelni, de érdemes odafigyelni és nagyjából betartani ezeket.

Fordítsunk külön figyelmet a gyerek megfelelő bekenésére, újrakenésésre, ők fokozottan veszélyeztetett helyzetben vannak!

Ha csak a munkahelyünk és az otthonunk között ingázunk dolgos hétköznapokon, akkor újrakenésként (hogy ne tegyük tönkre a sminkünket) szóba jöhetnek a fényvédős púderek, egyéb esetben nem, túl kevés védelmet adnak!

Fényvédők kombinálása

Ha egész nap a szabadban vagyunk, akkor érdemes fontolóra venni (legalább az arcunkon) a fényvédők kombinálását, ugyanis erősítik egymás hatását. Ezalatt azt értem, hogy először bekenjük magunkat egy kémiai fényvédővel, ezt követően pedig egy fizikaival. A fizikai fényvédő védi a kémiai fényvédőt, ami pedig a bőrünket védi közvetlenül. Ezzel a kombinációval szuper védelmet lehet elérni, én is ezt alkalmaztam a nyaralás alatt.
Fordítva azonban ez már nem igaz, mert akkor már gyengítik egymás hatását, az összetevők működési mechanizmusa miatt.

Egyéb tényleges fizikai fényvédők

Egyértelműen ilyenkor pl. egy sapka vagy egy kalap viselésére gondolunk, hogy megvédjük magunkat a napszúrástól. Esetleg még a napszemüveg is eszünkbe jut, mindkettő bevetése nagyon jó ötlet.  Ha azonban egyész nap a szabadban vagyunk, érdemes néhány dolgot megfontolni. A ruházatra gondolok leginkább. Érdemes-e egy teljesen elöl nyitott akár pántos felsőt/ruhát felvenni? Elsődlegesen  gondoljuk azt végig, hogy mennyire tudjuk majd újrakenni a fényvédőnket, lesz-e valaki, aki újrakeni a hátunkat, mert az arcot könnyedén megcsináljuk magunknak, de akadhatnak olyan területek, ami nehézkesebb... Konkrétan arra gondolok, hogy én, pl. ha tudom, hogy egész nap kirándulni fogok, akkor biztosan egy lenge hosszú/háromnegyedes pólót/inget veszek magamra, az is véd, ha nem túl áttetsző az anyag és kevesebb esélyem van arra, hogy megégek. Strandon is érdemes egy inget a fürdőruhánk fölé venni, ha éppen nem fürdünk.


Ha további kérdésetek van, akkor nyugodtan írjatok kommentet! :)


2016. augusztus 1., hétfő

Fényvédelem kisokos I. - Az elmélet

Mostanában a csapból is az folyik, hogy milyen magas az UV sugárzás és hogy mennyire fontos a fényvédelem, ennek ellenére úgy érzem, hogy sok zavar van az emberekben azzal kapcsolatban, hogy mit is jelent a fényvédelem és hogyan kell ezt a tudást a gyakorlatba átültetni, vagyis, hogyan kell megfelelően védeni magunkat a nap ellen.

Szerintem a legjobb hozzáállás, ha "tiszteljük" a Napot. Nem kell rettegni tőle, de nem is szabad vakmerően, egyszerűen figyelmen kívül hagyni a káros hatásait.

UVB és UVA sugárzás hatásai. Mi a különbség?

Az UVB sugaraknak azonnali hatása van a bőrünkre, ugyanis ezek okozzák a kipirososodással, irritációval járó napégés tüneteit. Tehát egyből tudjuk, ha baj van, a bőrünk azonnal jelez nekünk. A napégés hosszú távú károkat okoz a bőrben, így mindenképpen kerülendő. Sokszoros leégéssel növeljük a bőrrák kialakulásának kockázatát, ugyanis a laphámrák kialakulásáért az UVB sugarak felelősek. Ez a daganat általában lassan, akár évek alatt alakul ki.

A gyermekkorban elszenvedett napégés sokkal ártalmasabb, mint a felnőttkori, így sokszorosára emelkedik a bőrrák kialakulásának kockázata!

Az UVA sugarakat sokszor nevezik lassú, láthatatlan, gyilkosnak is, hiszen annak ellenére, hogy ugyanúgy érnek minket ezek a sugarak, azonnali látható károkat nem okoznak. Az is bizonyított, hogy ezek a sugarak még a nappal érintkezést követően hosszú órákon keresztül is "dolgoznak" a bőrben, tehát a hatása nem múlik el azonnal, ha bevonultunk a sötét szobába. Ezek a sugarak a bőr mélyebb rétegeibe is képesek behatolni. A másik érdekesség, hogy míg az UVB sugarakat nagyrészt képes megszűrni az üveg, addig az UVA sugarakat teljes mértékben átereszti. (lásd: Dr. Leslie Baumann Cosmetic Deramtology c. könyve)
A napsugárzásnak kitett bőrben csökken a kollagéntermelés, ezáltal csökken a bőr rugalmassága. Az UVA sugarak felelősek leginkább a bőröregedésért, a pigmentációért (barna foltok), de a legsúlyosabb a melanoma. A melanoma kezdetben csak a bőr felső rétegeit támadja meg, de nagyon gyorsan terjed és hamar bekerül a véráramba és áttétet okoz, emiatt nagyon veszélyes.

Nincs olyan, hogy egészséges barnulás! 

Kutatásokkal bizonyított és az Egészségügyi Világszervezet által is jóváhagyott tény, hogy a napsugárzásnak karcinogén (rákkeltő) hatása van. A barnulás a DNS károsodás egyértelmű jele. Ez az eredménye a napsugárzás hatására létrejövő kémiai reakciónak, ahogy a testünk megpróbál  (de nem sikerül neki) védekezni az UV sugárzás ellen. Emiatt teljesen félrevezető, hogy ha egy naptejre az van írva, hogy mellette egészségesen lehet barnulni.

A bőröregedés legalább 80%-ért a napsugárzés felelős!

Nincs olyan, hogy hozzászoktatás, ugyanis a fokozatosan "naphoz szoktatott" bőr lebarnul, ergo így védekezne az UV sugárzás ellen, de ez sajnos nem sikerül. Az egy dolog, hogy nem égsz le, attól még károsodás jön létre, legfeljebb nem olyan mértékű és nem olyan súlyos.

Mit jelent az SPF érték? 

Az SPF érték (Sun Protection Factor) csak az UVB sugárzás kiszűréséhez kapcsolódik és tulajdonképpen iránymutatást ad, hogy mekkora védelmet ad az ezzel ellátott termék. 

Az SPF 15  a napsugarak 93.3 %-át szűri ki,
az SPF 30 a napsugarak  96.6 %-át szűri ki,
az SPF 50  a napsugarak 98%-át szűri ki.

Láthatjátok, hogy az SPF 30 és az SPF 50 között csupán 1,4% különbség van, egyáltalán nem olyan számottevő, mint ahogy elsőre gondolnánk. Ezért is van az, hogy az EU-ban nem lehet SPF50+ értéknél magasabb fényvédőt forgalomba hozni, mert félrevezető lenne. Tévesen gondolnánk azt, hogy egy SPF 100-as fényvédő kétszer olyan hatékony, mint az 50-es, miközben kb. csupán 1% különbséget jelent.

Az UVA sugárzás védelem meghatározására a PPD (Persistant Pigment Darkening) értéket alakították ki, azonban ez már elavult, így sajnos ritkán használják. (De a patikai márkáknál még gyakori, hogy feltüntetik: pl. La Roche-Posay). A Távol-Keleten létrehozták a PA++++ jelölést, ami ugyanúgy az UVA elleni védelemre utal a +-ok számától függő mértékben.

A riogatásokkal ellentétben az EU-ban kizárólag széles spektrumú védelmet adó termékeket lehet forgalomba hozni, tehát a kapható összes fényvédő termék mind az UVB, mind az UVA sugarak ellen is védelmet ad. Sőt, Európában kötelező betartani, hogy az SPF érték legalább harmada a PPD érték, de ezt általában jóval meg szokták haladni.

Összetevők

Abban a szerencsés helyzetben vagyunk itt Európában, hogy 28 aktív fényvédő összetevőt is elfogadtak, melyeknek itt tudtok utánanézni. Az USA-ban ugyanis ez az érték csak 16, amiből csak 8, amit használnak, mert a többi elavult...

Kémiai fényvédők

Ezek a fényvédő összetevők képesek elnyelni az UV sugarakat, és ezáltal hatástalanítani őket. Hatásuk nem azonnali, legalább 15 perccel (de inkább 30 perccel) azelőtt alkalmazni kell őket, mielőtt a napra mennénk. Mindig kombinálják őket, ugyanis a fény hatására egy idő után hatástalanodnak illetve önmagukban nem nyújtanak széles spektrumú védelmet. Ilyenek pl. avobenzone, oxybenzone vagy a legkorszerűbbek triazine (tinosorb) és triazone... stb.

Fizikai (ásványi) fényvédők

Úgy működnek, mint egy pajzs a bőr felszínén, ugyanis képesek visszaverni az napsugarakat ezáltal védik meg a káros UV sugárzástól a bőrt. Érzékeny bőrűeknek leginkább ezek ajánlottak, mert kevésbé okoznak irritációt. Jelenleg kettő ilyen összetevőt használnak a termékekben: cink oxid és titanium dioxid. Mindkettő önmagában is széles spekrumú védelmet ad.

A legkorszerűbb összetevők a teljesség igénye nélkül:

  • Bis-ethylhexyloxyphenol methoxyphenyl triazine (TINOSORB S) -  széles spektrumú
  • Methylene Bis-Benzotriazolyl Tetramethylbutylphenol (TINOSORB M) - széles spektrumú
  • Tris-Biphenyl Triazine (TINOSORB A2B) - széles spektrumú
  • Ethylhexyl triazone - UVB védelem
  • Diethylhexyl butamido triazone - UVB és UVA1 védelem

A következő részben inkább gyakorlati szempontból közelítem meg a témát, hogyan is kell választani, alkalmazni a fényvédőket. Illetve egy következő részben szó lesz az általam használt termékekről is.